A Rollexco Zrt. által szervezett Bihari Innovációs Nap 2021. október 21-én, a Bihari Ipari Parkban került megrendezésre, ahol eredményes K+F projektet megvalósító vállalkozások mutatták be fejlesztésüket. A rendezvényen köszöntőt mondott Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere, a Bihari Innovációs napot megnyitotta Bátor Zsolt Imre elnökigazgató. (forrás: berettyohir.hu, Írta: Kulcsár László)
10:00 – 10:10 Köszöntő – Muraközi István polgármester
10:10 – 10:15 Megnyitó – Bátor Zsolt Imre elnökigazgató
10:15 – Műszaki szekció előadásai
10:15 – 10:30 Rollexco Zrt innovatív fejlesztése az Ipar 4.0 szemléletű termelési hálózat kiépítése céljából – előadó Bátor Zsolt Imre – Lipcsei János
10:30 – 10:40 CHP mikro erőmű prototípusának kifejlesztése a Bojti Brikett Kft által – előadó Balog Sándor
10:40 – 10:50 Kérdések és válaszok az elhangzott előadásokhoz
10:50 – 11:00 Kávészünet
11:00 – Élelmiszeripari szekció előadásai
11:00 – 11:10 Speciális méhtakarmányok és a felhasználásukra épülő méz alapú termékek kifejlesztése a termelésbiztonság és a humán egészségvédő hatás fokozása érdekében – előadó Daróczi Lajos
11:10 – 11:20 Új, innovatív méhtermékcsalád prototípusának kifejlesztése és egészségvédő hatásának vizsgálata – előadó Daróczi Lajos
11:20 – 11:30 Pozitív élettani hatású, új mézkészítmények kifejlesztése – előadó Molnár Szabolcs
Algakivonat alkalmazhatósága funkcionális élelmiszerek kifejlesztése során
Az alginsav és nátriumsója elfogadott gyógyszerészeti segédanyagok, amelyek különböző szerepet töltenek be a szilárd, orális adagolási formák kifejlesztésében. Jóllehet vonzó előnyökkel bírnak, mint a biztonság, a bőség, a viszonylag alacsony költség és a biológiai lebonthatóság, ezek a természetes poliszacharidok nagy variabilitást mutatnak, ami korlátozhatja a tablettakészítmények segédanyagaként való alkalmazásukat. Így ahhoz, hogy robusztus készítményeket és jó minőségű, egyenletes teljesítményű gyógyszertermékeket kapjunk, a szerkezet-tulajdonság kapcsolat teljes megértése szükséges, mivel az alginátok szerkezete hatással van mind a technológiai, mind a biofarmakon tulajdonságaira.
Sodium alginate and alginic acid as pharmaceutical excipients for tablet formulation: Structure-function relationship
Mediterrán országokban kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők száma, ami feltételezések szerint a fogyasztott vörösbor flavonoid tartalmának köszönhető. A flavonoidok ugyanis csökkentik a fibrinogén és emelik a plazminogén koncentrációt, növelik a védő hatású HDL, ezzel párhuzamosan csökkentik a káros LDL szintjét. Miért a vörösbor a funkcionális élelmiszer? Valószínűleg azért, mert a vizes, alkoholos folyadékból a flavonoidok jobban szívódnak fel, de nagy valószínűséggel nem csak a vörösbor, hanem életmódbeli és genetikai különbségek is okozzák a megbetegedés hiányát.
További kutatások a flavonoidok hatásáról az alábbiakat állapították meg: csontritkulásos, osteogenesises betegségekben helyreállítják a csontok fiziológiás anyagcseréjét, a cukorbetegségben szenvedőknél növelik az inzulintermelést, nőgyógyászati problémákban az ösztrogén termelésre hatnak, szerepet játszanak az Alzheimer kór megelőzésében, elősegítik a gyógyszerek felszívódását, a kvercetin pedig gátolja a húgysavképződéshez szükséges xantinoxidáz enzim működését, és számos gyógyszer is ezzel a mechanizmussal próbálja javítani a köszvényesek állapotát.
Prof. dr. Csapó János egyetemi tanár, Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézet; SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Élelmiszertudományi Tanszék
Egyedülálló szerkezeti, fizikai és kémiai tulajdonságaik miatt a ciklodextrinek és származékaik több mint egy évszázada nagy érdeklődésre tartanak számot a tudósok és kutatók körében mind a tudományos élet, mind az ipar területén. A ciklodextrinek számos ipari alkalmazása abból fakad, hogy képesek részben vagy teljesen más molekulákat, különösen szerves vegyületeket kapszulázni. A ciklodextrinek a glükóz nem toxikus oligopolimerei, amelyek elősegítik a vízben rosszul oldódó szerves vegyületek oldhatóságának növelését, képesek elfedni a kellemetlen szagú vegyületek szagát, és széles körben tanulmányozták őket a gyógyszeradagolás területén. Ebben az áttekintésben a ciklodextrinek szerkezeti és kémiai tulajdonságait tárjuk fel, amelyek ezt a kapszulázó (vagyis zárványkomplexek képzési) képességét eredményezik.
Cyclodextrins: Structural, Chemical, and Physical Properties, and Applications
A funkcionális élelmiszerek megjelenése hasonló, mint a hagyományos ételeké és a szokásos étrendben részét képezhetik, azonban az alapvető funkciójának teljesítése mellett fiziológiai előnyöket is nyújthat, mint például az egészség megőrzése vagy a betegségek megelőzése (Kaur és Das, 2011).
A funkcionális élelmiszerek kifejlesztésének egyik fő technikája a dúsítás, amelynek során egy vagy több összetevőt adnak az élelmiszer potenciális biológiai aktivitásának korrekciója vagy fokozása érdekében (Świeca et al., 2014).
A funkcionális élelmiszerek kifejlesztése céljából különféle kutatások fókuszálnak a bioaktív vegyületek nagy jelentőségű élelmiszer mátrixban, például kenyérbe, joghurtba, gyümölcslevekbe és dzsemekbe való beépítésével. A fenolos vegyületeknek számos növényi forrása van, ezek közül a zöld kávé és a tea meglehetősen népszerűvé váltak, mivel mindkettő különféle betegségek és az elhízás megelőzésével áll összefüggésben többek között a klorogénsavak és a kvercetin-3-glükozid miatt (Sato és mtsai., 2011; Porto-Figueira és mtsai., 2015; Craig és mtsai., 2016; Choi és mtsai., 2016; Pan és mtsai., 2016).
A szőlőt az emberi táplálkozásban a fenolvegyületek egyik legfontosabb forrásának tekintik (Toaldo et al., 2016), amikor azonban feldolgozásra kerülnek olyan termékek előállítása érdekében, mint például bor, gyümölcslevek és dzsemek, akkor jelentős mennyiségű hulladék keletkezik (magok és héj), amelyek gazdagok flavanolokban, például oligomer és polimer vegyületekben és antocianinokban, amelyek természetes antioxidáns potenciálja kiemelkedő jelentőségű (Rockenbach et al., 2011).
Nagy érdeklődés övezi a kutatók körében az ezen gyümölcsből származó fenolos vegyületek felhasználását különféle élelmiszeripari termékek előállításához. Toaldo et al. (2013) három szőlőfajta (Concord, Isabel és Bordo) levét dúsították szőlőmagokkal (Vitis labrusca L.); a dúsított gyümölcslevek fenolvegyületeinek értéke mg ekvivalens gallinsav/L, 293,8 ± 11,3, 973,6 ± 38,6 és 484,1 ± 24, a Concord, az Isabel és a Bordo fajták esetében. Hasonlóképpen, az antioxidáns kapacitás szignifikánsan növekedett a három gyümölcslében, ahol a Bordo fajtánál tapasztalták a legmagasabb értékeket, továbbá megfigyelték néhány alapvető ásványi anyag (Ca, Mg, Na, K, Mn, Zn) szintjének növekedését is. Corrêa et al. (2014) kifejlesztettek egy 30% szőlőlével dúsított gujava dzsemet és a dúsított lekvárban a termékben eredetileg jelen lévő fenolvegyületek 200% -ánál nagyobb mennyiséget detektáltak, illetve az antioxidáns kapacitás értéke 18% -kal volt magasabb, mint az eredeti összetételnél, ezért feltételezik, hogy a termék pozitív egészségügyi hatást válthat ki. Fontos hangsúlyozni, hogy a szőlőt tartalmazó termékek antioxidáns kapacitása nem kizárólag a fenolos vegyületek mennyiségétől függ, hanem vegyületek típusától is (Burin és mtsai., 2014).
Az olyan élelmiszerek, mint a kenyér, melyek hosszú évek óta a világ legtöbb lakosának a mindennapi táplálkozás részét képezik, felhívták a figyelmet arra, hogy modell rendszerként vizsgálják őket a biaoktív komponensek alkalmazásának vonatkozásában. Mildner-Szkudlarz et al. (2011) kovászos rozskenyeret készítettek, amely 10% szőlő mellékterméket tartalmazott. A szerzők 39% és 37%-os oldható, illetve oldhatatlan rosttartalmat értek el és növekedett az antioxidáns kapacitás olyan vegyületek jelenléte miatt, mint a procianidin B1 és B2, a katechin, az epikatechin, a kávésav és a myricetin, azonban a melléktermékek arányának növekedése növeli a kenyér keménységét, ragadósságát ezért fontos meghatározni az ilyen típusú termékek érzékszervi elfogadhatóságát. Más tanulmányok, mint például a Mildner-Szkudlarz és Bajerska által 2013-ban elvégzett kutatások, patkányokon végzett vizsgálatok eredményeként megállapították, hogy a szőlő melléktermékeivel (száraz héjpor és liofilizált kivonat) dúsított rozskenyér fogyasztása alacsonyabb érzékenységet mutat a magas koleszterinbevitel generálta oxidatív stresszel szemben, növeli a HDL koleszterin szintjét és megakadályozza a zsigeri zsír felhalmozódását, amelyről ismert, hogy növeli az atheroscleroticus betegségek kockázatát és összefüggésbe hozható a kardiometabolikus kockázattal (Shin et al., 2012; Tanaka et al., 2016).
Számos tanulmány hivatkozik a fenolos vegyületek kenyérbe történő bejuttatására. Dziki et al. (2014) olyan vizsgálatokról számoltak be, amelyekben fenolvegyületekben gazdag növényi anyagok hozzáadását tanulmányozta a búzakenyérben, illetve az ennek eredményeként létrejött antioxidánskapacitás-növekedést.
Vizsgálták a fenolvegyületek joghurtokhoz való hozzáadását is. Guiné et al. (2016) kétféle joghurtot (gyümölcs és fahéj ízesítés) dúsítottak borral és azt tapasztalták, hogy a hozzáadott bor mennyiségével párhuzamosan emelkedett az antioxidáns kapacitás. A hozzáadott bor azonban nem volt hatással a savasságra, az érzékszervi elemzés pedig azt mutatta, hogy a termék sikeres lehet a piacon, mivel elfogadottsága magas volt.
Egy másik kutatásban Amirdivani és Baba (2015) hasonló változásokat tapasztaltak, amikor a joghurt előállításakor a zöld teát a fermentációs szakasz előtt építették be. Ezek a szerzők az antioxidáns kapacitás növekedéséről számoltak be mind a folyamat elején, mind annak végén és megmagyarázták, hogy a zöld tea jelenléte növeli a tejsavbaktériumok (LAB) növekedését, ami az erjedés során fokozhatja a joghurt antioxidáns hatását. A gránátalmahéj kivonatát a joghurtkészítésben is vizsgálták. Az extraktum koncentrációjának növelése jelentősen növeli a fenolos vegyületek és a flavonoidok mennyiségét, továbbá az antioxidáns kapacitását a beoltás előtt és után történő hozzáadás esetében egyaránt. A vegyületek koncentrációja azonban jelentősebben növekedett, ha a beoltás előtt bekerültek, mivel így kisebb részekre bomlanak, amelyek a beoltás során jobban extrahálhatók vagy stabilabbak (El-Said et al., 2014).
Tehát, ha fenolos vegyületeket adnak a joghurthoz, ezek növekedhetnek a késztermékben a tej erjedése során keletkező vegyületek bomlása miatt (Amirdivani és Baba, 2015).
A fent említett vizsgálatok mindegyike nagyobb antioxidáns kapacitással, kiváló minőséggel és ígéretes egészségre gyakorolt hatásokkal rendelkező élelmiszereket teremtett. Az élelmiszer funkcionális kategóriába való besorolásához meg kell határozni az ilyen termék bioaktív vegyületeinek hozzáadása által kiváltott hatást és annak egészséggel való összefüggését. Ehhez in vitro és in vivo vizsgálatokat kell végezni, például biohasznosulási vizsgálatokat, melyek során információ nyerhető ezen a vegyületek abszorpciós kapacitásáról és elérhetőségükről az emberi testben (Carbonell-Capella et al., 2014).
